A Bükki Nemzeti Park nyugati kapujában, Felsőtárkányban 2017. július 20-án Borsod- és Heves megye településeinek polgármesterei találkoztak, hogy kezdeményezzék a Bükk-vidék Geopark létrehozását.

 

A rendezvény zárasaként a Bükk-vidék érintett 105 településének jelenlévő képviselői szándéknyilatkozat aláírásával kezdeményezték a Bükk-vidék Geopark létrehozását, egyben felkérték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy készítse el a felterjesztés szakmai anyagát, elsőként a Magyar Geopark Bizottság, majd az UNESCO, és a Geoparkok Európai Szövetsége felé, illetve a későbbiekben lássa el a program koordinálását és a kapcsolódó operatív feladatokat.

A Bükk hegység és közvetlen környezete (a Bükkalja, a Bükkhát és a Tarna völgye) bővelkedik olyan földtudományi értékekben, amelyek mind a turizmus, mind az oktatás, bemutatás, szemléletformálás tárgykörébe bevonhatók, ugyanakkor részét képezhetik térség- és területfejlesztési programoknak. A geopark tehát földtani-földrajzi adottságokra épülő térségfejlesztési koncepció, amely munkaszervezete révén kapcsolódik a nemzeti és nemzetközi geoparkok hálózatához. Az UNESCO Globális Geoparkok arra törekszenek, hogy bemutassák a változatos geológiai értékeket, elősegítsék azok védelmét, az oktatásba és turizmusba való bekapcsolásukat a kialakított jó példák/gyakorlatok segítségével. A Világörökség és a Bioszféra Rezervátumok helyszíneivel együtt az UNESCO Globális Geoparkok mind globális, mind pedig lokális szempontból fontos szerepet játszanak a 2030-ra kitűzött európai uniós fenntartható fejlődési célok megvalósításában.

Baráz Csaba: A Bükk-vidék geopark” karaktere

(A site-k kijelölésének szempontrendszere)

 

A Bükk-vidék „geopark” földtudományi karakterét négy jellemző megállapításból bonthatjuk ki, azaz a Bükk-vidék „középtáj” földrajzi arculatát négy jelenségcsoporttal határozhatjuk meg. A geopark javasolt site-jait e négy szempont szerinti csoportosításban ismertetjük.

 

A Bükk-vidék lehatárolása és tájtagolása

A Bükk-vidék [B.3], vagyis a Bükk [B.1] hegység és az Upponyi-hegység [B.32] az Északmagyarországi-középhegységhez tartozik. Ez utóbbi az Északnyugati-Kárpátok legdélkeletibb vonulatának, azaz a Mátraerdőnek magyarországi része. A Mátraerdő a Visegrádi-hegységtől az Eperjes–Tokaji-hegység eperjesi végéig tart.

A Bükköt (a Bükk hegység kistájcsoportot) [B.1] két dombság arculatú kistájcsoport veszi körül: délen a Bükkalja [B.2], észak-északnyugaton a Bükkhát [B.3].

A – A geológiai (földtani) karakter alapvető vonása

a Bükk-vidék magját, központját alkotó Bükk hegység (és a szomszédságában lévő Upponyi-hegység) kréta időszaki hegységképződés során kialakult gyűrt – átbuktatott redős-pikkelyes – rátolódásos (takaróredős) szerkezete. Valamint a hegységet felépítő üledékes és vulkanikus kőzetek (paleozóos és mezozóos rétegösszlet) gazdagsága, amelyek a földtörténeti óidő (paleozoikum) ordovicium időszakának végétől, mintegy 440 millió évvel ezelőtti időktől (a Bükkben a karbon időszaktól) a középidő jura időszakának végéig (170-150 millió évvel ezelőtti időkig) képződtek. (A Bükk-vidék teljes területén a földtörténeti újkorban keletkezett üledékes kőzetek is megtalálhatók – a miocénben lezajlott vulkáni működés produktumaival.)

B – A felszínalaktani karakter alapvető vonása

a Bükk hegység karsztjelenségekben és karsztformákban való gazdagsága. A Bükk sajátos és egyedi arculatát a triász időszaki fehér és világosszürke mészkő-formációk határozzák meg: ezek a térszínek hordozzák a hegység gazdag karsztformakincsét, valamint tárolják a karsztba jutó vizeket. A Bükk karsztos formakincsben leggazdagabb területe a triász időszakban képződött, fehér színű mészkőből (Bükkfennsíki Mészkő Formáció) felépülő Nagy-fennsík, de a Kis-fennsík, az Északi- és a Déli-Bükk mészkőterületein is a karsztjelenségek gazdag együttesével találkozunk (karrmezők, töbrök, víznyelők, karsztos szakadékok, mésztufaképződmények és barlangok). A Bükk hazánk barlangokban leggazdagabb területe.

Különös arculatot kölcsönöz a hegységnek a nagy szádájú, inaktívvá vált forrásbarlangok sokasága, melyek az őskori ember menedékhelyei voltak, ezért ősrégészeti lelőhelyek, azaz kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségűek („ősemberbarlangok”). (A Bükkben több mint 1.300 barlang található. Ezek közül 52 fokozottan védett. Eddig 46 olyan barlangot ismerünk, amiből valamilyen régészeti anyag került elő. A négy legfontosabb „ősemberbarlang” a Suba-lyuk, a Szeleta-, az Istállós-kői- és a Balla-barlang.)

C – A Bükk hegység és környezete hidrogeológiai jellemzője

a Bükk hegység hatalmas karsztvízkincse, és a Bükk mint karsztos hegység és az előterében mélybe süllyedt, többnyire vízzáró kőzetekkel fedett karbonátos kőzetek egységes karszthidrodinamikai rendszere. A karsztvízkincs tápterületét a hegység felszíni karsztos kőzetei jelölik ki, itt történik a vízutánpótlás, a csapadékvizek elnyelése. A második egység az átmeneti öv: itt játszódik le a hegység felől áramló ásványi sókban szegény, hideg karsztvíz és a medenceüledékek alatt, a mélyből áramló meleg vagy forró, ásványi sókban gazdag vizek keveredése. Ebben a zónában alakultak ki például az egri gyógyforrások is. Itt törmelékes üledékes kőzeteken keresztül, törések mentén kiemelkedett, vízzáró rétegekkel határolt, karbonátos kőzetekből álló sasbércekből felszálló forrásokat alkotva törnek a felszínre a termális karsztvizek. A karszthidrodinamikai rendszer harmadik egysége a karsztos hévizek tartománya. A mélybe süllyedt, elfedett karbonátos kőzetekben a törésrendszerek mentén mozgó vizek a mélyben uralkodó magas hőmérséklet miatt felmelegednek, oldott sótartalmuk megnövekedik: itt alakulnak ki a gyógyászatilag jelentős és értékes termális karsztvizek.

D – Földtani, geográfiai vonatkozású kultúrtörténeti értékek

A geopark vonatkozásában azokat a kulturális és tájtörténeti elemeket emeljük ki, amelyek a Bükk-vidék kőzeteihez, földtani jelenségeihez, felszínalaktani képződményekhez kötődnek, azaz geográfiai meghatározottságuk van. Ilyen interdiszciplináris elemek, látnivalók: az „ősemberbarlangok” az őskori erődített telepek és középkori várak, a bükkaljai kőkultúra objektumai (a kőzetbe faragott helyiségek és a kaptárkövek jelenleg a Hungarikum Gyűjteményének tagjai) és az ásványi nyersanyagokra telepített vas- és barnakőszénbányák, ipari létesítmények, melyek ma már bányászat- és ipartörténeti emlékek.

Javasolt site-ok (geotópok)

A tervezett Bükk-vidék geopark kiemelkedő földtudományi értékei (geosite-k)

A táblázat innen tölthető le: Bükk-vidék_geopark_geosite_1

 

Jel	Elnevezés	Típus	Fontosság	Tudományos	Oktatási	Turisztikai
1	Anna-barlang	G/N/C	NAT	**	**	***
2	Szent István-barlang	G/N/C	NAT	**	**	***
3	Szeleta-barlang	G/N/C	INT	***	**	***
4	Suba-lyuk	G/N/C	INT	***	**	***
5	Istállós-kői-barlang	G/N/C	INT	***	**	***
6	Balla-barlang	G/C	NAT	***	**	***
7	Esztáz-kői-barlang	G/N	REG	**	***	*
8	Bányász-barlang	G/N	NAT	**	*	*
9	Bolhási-víznyelőbarlang	G/N	NAT	**	*	**
10	Gyurkó-lápai-barlang	G/N	NAT	*	*	**
11	Létrási-vizesbarlang	G/N	NAT	**	*	**
12	Kecske-lyuk	G/N	REG	**	*	**
13	Lilla-barlang	G/N	REG	*	*	**
14	Vénusz-barlang	G/N	REG	*	*	**
15	Hillebrand Jenő-barlang	G/N/C	NAT	**	*	**
16	Kő-lyuk	G/N/C	NAT	***	*	**
17	Büdös-pest	G/C	NAT	**	*	**
18	Felső-forrási-barlang	G/N	REG	**	*	**
19	Pongor-lyuk	G/N/C	NAT	**	*	**
20	Kőrös-lyuk (Kőrös-bérci-barlang)	G/C	REG	***	**	**
21	Nagy-mező	G/N/C	REG	**	**	***
22	Fekete-sár, Zsidó-rét (Mohos-töbör)	G/N/C	REG	**	**	***
23	Cserepes-kő (karrmező)	G	REG	**	**	**
24	Soros-teber	G	REG	**	**	**
25	Bolhási-víznyelő	G	REG	**	**	**
26	Csipkéskúti-víznyelő	G	REG	**	**	**
27	Jávor-kúti-víznyelő	G	REG	**	**	**
28	Diós-pataki-víznyelő	G	REG	**	**	**
29	Kaszás-réti-visszafolyó	G	REG	**	**	**
30	Pénzpataki-víznyelő (és barlang)	G	REG	**	**	**
31	Létrási víznyelők	G	REG	**	**	**
32	Tamás-kői-átjáró	G	REG	**	**	**
33	Csúnya-völgyi-átjáró (sziklakapu)	G	REG	**	**	**
34	Forrás-völgy alsó szakasza	G	REG	**	**	**
35	Kő-köz (Barát-völgy)	G	REG	**	**	**
36	Három-kúti-rombarlang (Nagy-sziklakapu)	G	REG	**	**	**
37	Nagyvisnyó Perm/Triász határszelvény (Bálvány észak alapszelvény P-03, T-70)	G	INT	***	**	*
38	Szarvaskő, Tó-bérc-bánya földtani alapszelvény J-76	G	REG	**	**	**
39	Dédestapolcsány, Éger-dűlői kavicsbánya földtani alapszelvénye M-21	G	REG	**	**	**
40	Síkfőkúti földtani alapszelvény Ol-11	G	REG	**	**	*
41	Répáshuta, Bánya-hegy földtani alapszelvény J-47	G	REG	**	**	*
42	Felsőtárkány, Lök-völgy 2. földtani alapszelvény J-48	G	REG	**	**	*
43	Bükkzsérc, Patkó-sziklák alatti kőfejtő földtani alapszelvény J-49	G	REG	**	**	*
44	Szilvásvárad, Rákmara földtani alapszelvény Pz-25	G	REG	**	**	*
45	Nekézseny, Harka-tető (Strázsa-hegy) földtani alapszelvény Pz-39	G	REG	**	**	*
46	Nagyvisnyó, Fekete-sár földtani alapszelvény T-63	G	REG	**	**	*
47	Szilvásvárad, Róna-bükk T-64 földtani alapszelvény	G	REG	**	**	*
48	Cserépfalu, Hór-völgy-2. (Suba-lyuk melletti kőfejtő) földtani alapszelvény T-69	G	REG	**	**	**
49	Dédestapolcsány, szőlők a falu É-i végén K-17	G	REG	**	**	*
50	Cserépfalu, Hór-völgy, 1. Útbevágás T-68	G	REG	**	**	*
51	Ómassa, Vadász-völgy T-62	G	REG	**	**	*
52	Nagyvisnyó, Mihalovics-kőfejtő P-02	G	INT	***	***	**
53	Nagyvisnyó, 1. sz. vasúti bevágás Pz-28	G	NAT	**	**	*
54	Nagyvisnyó, Berenás-gerinc Pz-29	G	REG	**	**	*
55	Miskolc, Savós-völgy T-61	G	REG	**	**	*
56	Felsőtárkány, Hereg-rét (Lök-völgy 1) T-65, J-52	G	REG	**	**	*
57	Kerecsendi löszfal (vörösagyag feltárás) földtani alapszelvény Q-08	G	REG	**	**	*
58	Bükkszentkereszt, Lőrinc-hegyi Szinvai Metabazalt T67	G	REG	**	**	*
59	Szilvásvárad, Gerennavári feltárás	G	REG	**	**	**
60	Mónosbél, Darázskő-bánya	G	REG	**	**	*
61	Noszvaj, kavics-bánya	G	REG	**	**	**
62	Eger, Tihaméri tufabánya	G	REG	**	*
63	Szomolya, kaptárkövek	G	NAT	***	**	***
64	Szomolya, Ispánberki dácittufabánya	G	REG	**	*
65	Kis-Eged, útbevágás, halaspala (Targyi Agyag Formáció)	G	REG	**	**	*
66	Upponyi-szoros	G	NAT	***	***	***
67	Cserépváralja, Felső-szoros kőoszlopai	G/N	REG	**	**	**
68	Szarvaskő, Vár-hegy	G/N/C	REG	**	**	***
69	Három-kő	G/N	REG	**	**	***
70	Őr-kő (rétegfej karr)	G/N	REG	**	**	***
71	Örvény-kő	G/N/C	REG	**	**	***
72	Pes-kő	G/N	REG	**	**	***
73	Tar-kő	G/N	REG	**	**	***
74	Bél-kő	G/N/C	NAT	**	***	***
75	Dédes-vár (Kis-vár)	G/N/C	NAT	**	***	***
76	Vörös-kő	G/N	REG	**	**	**
77	Füzér-kő	G/N/C	REG	**	**	**
78	Ablakos-kő-völgy rétegbordái	G/N	REG	***	**	***
79	Leány-völgy rétegbordái	G/N	REG	***	**	***
80	Fehér-kő	G/N	REG	**	**	***
81	Damassa-azakadék	G	REG	***	**	**
82	Három-kő – Kőbölic-tető (kőgombák)	G	REG	**	**	**
83	Felső-szoros (Cserépváralja)	G/N	REG	**	**	***
84	Túrbucka	G/N	REG	**	**	**
85	Hámori-szoros (Szinva, Puskaporos)	G/N/C	NAT	***	***	**
86	Arlói suvadás	G	REG	**	**	**
87	Szarvaskő, Pyrker-szoros (párnaláva)	G/N/C	REG	**	**	*
88	Szomolya, Kaptárkövek természetvédelmi terület (vén-hegy, Kaptár-rét)	G/N/C	NAT	**	**	***
89	Cserépváralja, Mangó-tető kaptárkövek	G/C	REG	**	**	***
90	Cserépváralja, Furgál-völgy kaptárkövek	G/C	REG	**	**	**
91	Cserépváralja, Csordás-völgy kaptárkövek	G/C	REG	**	**	**
92	Cserépfalu, Ördögtorony kaptárkő	G/C	REG	**	**	**
93	Cserépváralja, Köves-lápa kaptárkő	G/C	REG	**	**	**
94	Demjén, Hegyeskő-tető  kaptárkő	G/C	REG	**	**	**
95	Cserépváralja, Nagy-bábaszék kaptárkő	G/C	REG	**	**	**
96	Eger, Cakó-tetó kaptárkövei	G/C	REG	**	**	**
97	Eger, Mész-hegy déli sziklacsoport kaptárkő	G/C	REG	**	**	**
98	Eger, Nyerges-hegy keleti oldala kaptárkő	G/C	REG	**	**	**
99	Eger, Nyerges-hegy nyugati oldala kaptárkő	G/C	REG	**	**	**
100	Demjén, Remete-völgy kaptárkő	G/C	REG	**	**	***
101	Sirok, Várhegy, Bálványkövek, Törökasztal (kaptárkő)	G/C	REG	**	**	***
102	Szilvásvárad, Fátyol-vízesés	G/N	NAT	**	**	***
103	Felső-sebesvíz	G/N	REG	**	*	**
104	Forrás-völgy	G/N	REG	**	*	**
105	Nekézseny, Bikk-forrás	G/N	REG	*	*
106	Vöröskői-alsó-forrás	G/N	NAT	**	**	***
107	Imó-kői-forrás (forrásbarlang)	G/N	NAT	**	**	***
108	Szalajka-forrás	G/N	REG	*	*	***
109	Szikla-forrás	G/N	REG	**	**	***
110	Kácsi-források	G/N/C	INT	***	*	*
111	Miskolc-Tapolcai barlangfürdő	G/C	NAT	*	*	***
112	Egri források (Uszoda, Strand, Török)	G/C	REG	*	*	***
113	Dédestapolcsány, Alsó Mihály-táró	G/N	REG	**	**	*
114	Dédestapolcsány, Felső Mihály-táró	G/N	REG	**	**	*
115	Lillafüred, Y-táró	G/N	REG	**	**	*
116	Felsőtárkány, Zsindelybánya-lápa	G/N	REG	*	**	*
117	Kisgyőr, pala-bánya	G/N	REG	*	**	*
118	Őskohó (Ómassa)	C	REG	**	**	***
119	Gyertyán-völgyi üveghuta	C	REG	**	**	**
120	Lillafüredi termálvízkutató fúrás	G/C	REG	**	**	*
121	Szarvaskői geológiai tanösvény	G	REG	*	***	***
122	Ördög-torony tanösvény (Cserépfalu)	G/N/C	REG	*	***	***
123	Bükk-fennsíki tanösvények	G/N/C	REG	*	***	***
124	Felsőtárkányi háromkörös tanösvény	G/N/C	REG	*	***	***
125	Szeleta tanösvény	G/N/C	REG	*	***	***
126	Bél-kői természetismerti tanösvény	G/N/C	REG	*	***	***
127	Bükkaljai Kő-út (tematikus út)	G/N/C	NAT	*	***	***
128	Pannon-tenger Múzeum (HOM)	G/N/C	NAT	***	***	***