A természeti emléktől a hungarikumig

Első lépés: a kaptárkövek megóvását szolgáló természeti emlék létesítése

2011. február elején a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület levelet írt a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárának a kaptárkövek ex lege védetté nyilvánításának kezdeményezése tárgyában. Az egyesület természetvédelmi és szemléletformáló tevékenysége akkor egy évtizedre nyúlt vissza. A Kaptárkő Egyesületet munkáját az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság által az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésére kiírt pályázaton elért első helyezésével ismerték el. Az ekkor zajló TÉKA-programban (tájérték-kaszterezés) a kaptárkövek felmérése egy külön fejezetet kapott.

2011. szeptember 6-án a fülkés sziklák védetté nyilvánításával és természetvédelmi kezelési tervének elkészítésével kapcsolatos megbeszélést hívott össze a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya.

2011-2014. Ekkor zajlott a kaptárkövek védetté nyilvánításának szakmai előkészítése, a védetté nyilvánítási eljárás, azaz a védetté nyilvánító jogszabály tervezetének előkészítése.

2014. november 4-én lépett hatályba a földművelésügyi miniszter 17/2014. (X. 27.) FM rendelete a kaptárkövek megóvását szolgáló természeti emlékek létesítéséről, valamint a kaptárkövek megóvását szolgáló természetvédelmi kezelési terv kihirdetéséről. A rendelet definíciója szerint a  kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat, amelynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőséggel bíró fülke – és esetenként egyéb, hasonló jellegű megmunkálás – látható, ezért táj- és természetvédelmi, valamint kulturálisörökség-védelmi szempontból egyaránt értéket képvisel. A  védetté nyilvánítás célja a  természeti és kultúrtörténeti jelentőséggel egyaránt rendelkező kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, valamint kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk elősegítése.

Az 1. számú melléklet megnevezi a 41 védetté nyilvánított természeti területet, a 2. számú melléklet a kaptárköveket magában foglaló, korábban létrehozott országos jelentőségű védett természeti területeket ismerteti, míg a 3. melléklet az 1.  mellékletben meghatározott természeti emlékek, valamint országos jelentőségű védett természeti területek 2. mellékletben meghatározott részterületeinek természetvédelmi kezelési tervét tartalmazza.

Második lépés: a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra felvétele a Hungarikumok Gyűjteményébe

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Szomolya önkormányzata és a Földművelésügyi Minisztérium Szomolyán a Kaptárkőnapot. A  kaptárkövek védetté nyilvánítása alkalmából 2015. április 10-én megrendezett programon, a földművelésügyi miniszter, a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár és a környezetügyért felelős helyettes államtitkár jelenlétében megfogalmazódott az igény, hogy a kaptárkövek és a kőkultúra egyéb elemei a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény horizontján, a nemzeti értéktárba is bekerüljenek.

2016. január 26-án kelt a Hungarikum Bizottság elnökének, dr. Fazekas Sándor miniszternek a levele, amelyben arról tájékoztatja az egyesület elnökét, hogy a beérkezett javaslata lapján a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra felvételre került a Földművelésügyi Minisztérium Ágazati Értéktárába (megtekintés). Ezt követően 2016. április 19-én a Hungarikum Bizottság Budapesten megtartott ülésén a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra, a Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai és a Miskolctapolcai Barlangfürdő kíséretében lett a Magyar Értéktár része. Végül a Hungarikum Bizottság 2016. június 17-i ülésén a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyedülálló természeti jellege miatt megkapta a Hungarikum címet (megtekintés).

Harmadik lépés: a tájegységi értéktár létrehozása

2017. február 23-án a Kaptárkő Egyesület szervezésében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Látogatóközpontjában – a bükkaljai tájegység értéktárának létrehozása és a kaptárkövek, valamint a bükkaljai kőkultúra alkotóelemeinek, mint hungarikumnak a gondozása, ápolása szándékával – megállapodások aláírására került sor a meghívott önkormányzatok és egyéb szervezetek képviselőinek részvételével.

2017. április 19-én a szomolyai Fekete Cseresznye Művelődési Házban megtartotta alakulóülését a Bükkalja Tájegységi Értéktár Bizottság (jegyzőkönyv). Tizenöt szervezet (13 önkormányzat, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Kaptárkő egyesület) megvitatta a Szervezeti és Működési Szabályzatot, megválasztotta a bizottság elnökét és elfogadta a munkatervet. A jelenlévők elfogadták továbbá, hogy a Bükkalja Tájegységi Értéktár Bizottság működésének szervezési, adminisztrációs feltételeit és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket a Kaptárkő Egyesület biztosítja 2017. évben, a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztályának támogatását elnyert „a Bükkaljai Tájegységi Értéktár létrehozása és működtetése” című programjának segítségével, ugyanis a program egyik fő célkitűzése a Bükkalja Tájegységi Értéktár elkészítésének támogatása és a Bükkalja Tájegységi Értéktár Bizottság megalakításának elősegítése.

A Kaptárkő Egyesület elnöke, Havasi Norbert ismertette a program másik fő célkitűzését is, a Hungarikum címmel kitüntetett „Kaptárkövek és a Bükkaljai kőkultúra” kőemlékeinek részletes felmérését és dokumentálását, melynek keretében a Bükkalja településein bel- és külterületi terepbejárások és felmérések keretében szakmai dokumentálást végez a Kaptárkő Egyesület. Felmérik az épített környezet emlékeit (a barlanglakásokat, a bújókat pincék, pincesorokat, a hodályok, remetelakokat stb.), a kulturális örökség emlékeit (tufabányákat, faragott kőemlékeket, szentek szobrait, kőkereszteket stb.) és az agrár- és élelmiszergazdaság emlékeit (hagyásfás legelőket, régi gyümölcsösöket, promontóriumokat).